Megkezdték az autókkal trükköző érdi család tagjainak elszámoltatását a nyomozók. Az „ügyeskedő família” nem csak családon belül vállalt „ügyintézést”. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti nyomozói a család által használt cégláncolat tagjait azonosították, majd a hozzájuk köthető több mint ötezer autó, forgalomból történő kivonását elindították – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága közleményéből.

A pénzügyi nyomozók egy olyan 8 fős érdi rokonság nyomára bukkantak, akik több éven keresztül üzletszerűen vállaltak gépjárművekkel kapcsolatos „ügyintézést”. A szolgáltatásukat azonban nem a jogszabályi keretek között nyújtották, illetőleg nem rendelkeztek e tevékenység folytatásához szükséges felhatalmazásokkal.

Azért, hogy szolgáltatásuk minél zökkenőmentesebb legyen, strómanok vezette, közel húsz cégből álló cégláncolatot építettek fel. A vállalkozások segítségével leplezni akarták a „trükkös” konstrukciót a hatóságok előtt. A cégláncolat egyes elemeinek nem volt valós gazdasági tevékenysége, azokat kizárólag az autók átírásához használták, ezzel közokirat-hamisítás bűncselekményt elkövetve.

A különböző cégek nevére írt gépkocsik tényleges használói – korábbi eljárások során – rejtve maradtak a hatóságok előtt. Az érintett járművekkel szabálysértéseket, sőt különböző bűncselekményeket is elkövettek a „valós tulajok”, egyben az autók használói.

A cégek, amelyek papíron tulajdonosai voltak az autóknak, a járművek megszerzéséből és használatából eredő közteher-fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, amelyről a valódi használók is tudomással bírtak. Az érdi család szolgáltatásait igénybe vevők úgy használták a gépjárműveket, hogy az illetékfizetési, bírságfizetési kötelezettségüknek, valamint egyéb díjfizetési terheknek nem tettek eleget. A kötelezettség jogszabály szerint a bejegyzett tulajdonosokat, azaz a cégeket terhelte volna, azonban az adódó költségek az érintett gazdálkodó szervezetektől behajthatatlanok voltak.

Egyes fiktív gazdálkodók – a jogtalan előny elérése érdekében – a vagyonszerzési illetékre illetékmentességet igényeltek. A cégekkel szemben időközben kezdeményezett különféle eljárások eredményességét úgy próbálták meghiúsítani, hogy a család intézkedett a gazdálkodók – látszólagos tulajdonában lévő – gépjárművek eladására.

A feldolgozott adatok alapján a család több mint 1 200 jármű átírása során járt el az okmányirodákban. Csak a vagyonszerzési illetéket érintően csaknem 65 millió forint összegű vagyoni hátrányt tártak fel a nyomozók, amit az elkövetők nem fizettek meg a központi költségvetés részére. Ezzel megvalósították a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás üzletszerű elkövetését.

A mintegy 150 fő pénzügyőr több mint 20 helyszínen végzett kutatásokat, amelynek során a bűncselekményt alátámasztó bizonyítékokat gyűjtöttek, majd ezt követően 4 fő gyanúsítottat költségvetési csalás, 4 fő gyanúsítottat pedig közokirat-hamisítás elkövetése miatt hallgattak ki, akik szabadlábon védekezhetnek. A családi vállalkozásban elkövetett költségvetési csalás „eredménye” akár 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A nyomozók több mint 5 200 jármű forgalomból történő kivonásáról intézkedtek, és várhatóan további gyanúsítottakat hallgatnak ki az eljárás során.

A NAV felhívja a figyelmet, hogy a gépjárművek adás-vétele során legyenek figyelemmel az eladó cég, illetőleg a vevő cég képviseletében eljáró személyek eljárási jogosultságának vizsgálatára és győződjenek meg arról! Ezt elsődlegesen a meghatalmazás bemutatásával, céges iratokkal, illetve az eljáró személyazonosító okmányaival tudja igazolni. Amennyiben ezeket nem ellenőrizzük, a gyanútlan, elővigyázatlan magánszemély eladók vagy vevők is könnyen közokirat-hamisítás részesévé válhatnak, egyes esetekben pedig az okmányiroda a járművek forgalomból történő kivonása felől is intézkedhet.

OBJEKTÍV Hírügynökség 2025. július 7.