Budapest közlekedésének jövője nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi és várospolitikai kihívás is. Ezt a közös álláspontot neves előadók és szakmai vezetők erősítették meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által második alkalommal megrendezett Balázs Mór Konferencián. Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester más városvezetőkkel közösen arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest és az agglomerációja ma már ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, ennek ellenére nincs megfelelő intézményrendszer és közös stratégia Magyarország legfontosabb régiójának fejlesztésére – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a Budapesti Közlekedési Központ közleményéből.

Mintegy 200 résztvevő, 26 előadó, és számtalan hasznos gondolat – ezek jellemezték a második alkalommal megrendezett Balázs Mór Konferenciát. A BKK „Együtt a jövőbe, 75 év tapasztalat + 25 év vízió” című szakmai találkozóját 2025. május 14-én tartották a Közép-európai Egyetem (CEU) Nádor utcai székházában.

„Minden stratégiaalkotási folyamatnak a trendek felmérése és megértése az első lépése, és persze ezek mellé kell tennünk azokat a múltból felhalmozott kihívásokat, mint az elmaradt beruházások, útfelújítások, amelyekkel a jövő mellett ugyanúgy meg kell birkózni.” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Dr. Walter Katalin. A BKK vezérigazgatója szerint Budapest közlekedési nehézségeinek egyik legfőbb oka az agglomerációból érkező forgalom. Ennek enyhítésére egyrészt a közösségi közlekedés versenyképességét kell növelni – különösen a kötöttpályás megoldások fejlesztésével –, másrészt a belváros élhetőségének javítása is kulcsfontosságú, hogy mérséklődjön a kiköltözési tendencia.

Dr. Walter Katalin előadásában kiemelte, hogy a stratégia elengedhetetlen, a nagy várostervező elődeink is akkor voltak igazán sikeresek, amikor világos jövőképük volt. Hangsúlyozta, hogy a stratégiaalkotásban a realitások talaján kell maradni, de közben nem szabad elveszíteni a jövő perspektívájának erejét, ugyanis ma rajtunk múlik, hogy 25 év múlva mire lehetünk majd büszkék. A BKK célja, hogy az integrált hálózat és a zöld járműflotta erősítése, valamint az élményalapú szolgáltatások nyújtása mellett olyan közlekedési rendszert alakítson ki, amely rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez, és elősegíti Budapest fenntartható fejlődését. A megfogalmazott célok elérésében pedig meghatározók a digitális megoldások is. Ugyanakkor a technológia gyorsuló fejlődése miatt ebben a témában nem lehet évtizedekre tervezni, ezért itt is a rugalmasság a legfontosabb.

Szakértők kerekasztalnál: fókuszban a városi mobilitás

A nyitóelőadást több szakmai prezentáció követte, többek között szó volt arról, hogyan alakulhat az autózás jövője egy fenntartható városban, és mik azok a fontos gazdasági és városszerkezetből adódó tényezők, amelyek a mobilitási szokásainkkal szoros kölcsönhatásban formálják Budapestet. Délután különböző tematikus szekcióülésekhez csatlakozhattak a résztvevők érdeklődésüknek megfelelően. Ezeken az egyeztetéseken olyan témákat vitattak meg, mint a versenyképes közösségi közlekedés fejlesztése, a Nagykörút megújulása, a közlekedést érintő digitalizációs fejlesztések alakulása, emellett szó volt még a budapesti közúthálózat, a hidak és felüljárók állapotáról, fenntartási ciklusuk tervezéséről, valamint a mindezekhez kapcsolódó adatalapú döntéshozatal szerepéről. Külön szekcióbeszélgetés keretében a konferencia vendégei voltak Debrecen, Miskolc és Kecskemét közlekedésszervezői, hogy a BKK-val közösen megosszák működési és fejlesztési tapasztalataikat.

A Balázs Mór Konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a budapesti közlekedési kihívásokról ne csak technikai, hanem társadalmi és várospolitikai kontextusban is gondolkodjanak a meghívott szakemberek. Visszatérő téma volt az agglomerációs növekedés, az alközpontok szerepe, illetve a lakossági mobilitási szokások változásai. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kertvárosi életforma terjedése komoly közlekedésszervezési kihívásokat okoz, ezért a cél a kisebb alközpontok megerősítése és a városszövet sűrítése lehet.

Intézmények nélkül nehéz a régiós közlekedéstervezés

A konferencia záróeseményeként Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel és Kovács Bendegúzzal – aki a BKK szóvivője, egyben a Társadalmi Kapcsolatok terület vezetője –, közösen vitatták meg a főváros és az agglomeráció jövőjét, különös tekintettel a közlekedéstervezésre.

Karácsony Gergely szerint ma nem működnek azok az intézményi keretek, amelyek lehetővé tennék a valódi regionális együttműködést. Mint fogalmazott, amikor Budapest igazán nagyot tudott fejlődni, akkor a városállami működéshez hasonló struktúrája volt. Fontos problémaként jelezte: „Budapest és az agglomeráció mára teljesen összenőtt, például a vízszolgáltatásban vagy a közlekedésben, ugyanakkor a közigazgatási rendszer ezt nem követi le.”

Vitézy Dávid szerint elemi érdek lenne, hogy megszülessenek azok a törvények, amelyek visszafogják Budapest szétterülését – ilyen szabályozás azonban egyelőre nincs. Soproni Tamás a kerületek szempontjából azt emelte ki, hogy miközben az agglomeráció népessége folyamatosan nő, addig a belső kerületekben egyre kevesebben élnek, többek közt a lakhatás drágulása miatt.

A városvezetők beszélgetésének egyik fontos tanulsága az volt, hogy a közös stratégiai gondolkodást a demokratikus legitimációval rendelkező regionális szereplők hiánya hátráltatja, ez a helyzet pedig hosszú távon a közlekedési rendszer összehangolását is akadályozza.

OBJEKTÍV Hírügynökség 2025. május 16.