A matrjoska-kilátó és a vak herceg menedéke

A Kelet-Mecsek hegyes-völgyes vidékének sűrű erdeiben lenyűgöző kincsek várják az utazót, amelyekre igazán érdemes rászánni néhány napot. A Pécstől keletre fekvő, a zöld százféle árnyalatában játszó hegytömb lábánál terül el három hangulatos kistelepülés, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd. Bármelyiket választhatjuk kirándulásunk bázisának, hiszen a Mecseket keresztül-kasul behálózó turistautak mindenhonnan elérhetőek – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség a Baranya Megyei Önkormányzat közleményéből.



Ha Hosszúhetényt választjuk, akkor érdemes szánni egy kis időt a falu gazdag magyar-sváb népi örökségét bemutató tájház és a mára letűnt szakma izgalmas emlékeit bemutató borbélyműhely felkeresésére. A falutól északra kényelmes sétával, de akár gépkocsival is elérhető az idilli völgyben fekvő Püspökszentlászló. Egyetlen utcáját főleg üdülőnek használt, szépen karban tartott sváb parasztházak szegélyezik. Az utca végén, évszázados fákkal körülvéve áll a pécsi püspökök gyönyörű, barokk stílusú kastélya. Az épülethez egy kicsiny kápolna tartozik, körülötte pedig 84 féle különleges fa- és cserjefajt felvonultató arborétum terül el.

A környék védett erdeinek leghíresebb növényfaja a bánáti bazsarózsa. A világ teljes állományának 90%-a itt él. A napfényes helyeket kedveli, ezért tisztásokon, erdőszéleken, irtásterületeken találkozhatunk vele április-májusi virágzása idején.

A közeli Pécsvárad legfőbb nevezetessége a több mint ezer éves bencés apátság és vár, hazánk legrégebbi, ma is álló temploma. A város feletti dombon Géza fejedelem építtetett udvarházat, majd Szent István király Koppány legyőzését követően alapított kolostort. Később, Könyves Kálmán és hatalomra törő öccse véres viszálya idején a falai között lelt menedéket a bosszúból megvakított Béla herceg. A történelem kerekének fordulásával a vak bujdosóból II. Béla néven Magyarország királya lett.

Mind Hosszúhetényből, mind Pécsváradról számos turistaút vezet a hegységet uraló 682 méteres csúcsra, a Zengőre. A Mecsek legmagasabb pontján a XIX. században emeltek először kilátót, amit többször át- és újjáépítettek. Az idén átadott, vadonatúj acélszerkezetű torony különlegessége, hogy körbeöleli a helyén álló régebbi geodéziai mérőtornyot. A mintegy hat emelet magasa kilátóból csodálatos panoráma nyílik, tiszta időben a Balaton-felvidék és a Dráván túli Papuk-hegység körvonalai is kivehetőek. Kihagyhatatlan élmény, amihez csak egy rövid, bár egyes szakaszain kissé meredek gyalogtúrára van szükség.

A hegység túloldalán lévő Mecseknádasdot sem szabad kihagyni a programból. Mielőtt bevennénk magunkat a rengetegbe, látogassuk meg a helyi svábok kulturális hagyományaira emlékező tájházat és a Schlossbergnek nevezett dombon álló középkori templomromot. Nyugat felé indulva egy rövid sétával elérjük a Réka-vár romjait. A középkorban leégett és elhagyott erősséghez sok helyi legenda kapcsolódik. Az egyik szerint maga Attila hun király emeltette Réka nevű feleségének, akiről a völgy és a benne folyó patak is a nevét kapta. A vártól néhány száz méternyire állnak Óbánya házai. A festői kis falucskából a Kelet-Mecsek legvadregényesebb, tavakkal és vízesésekkel tűzdelt völgyében, kényelmes gyalogtúrával juthatunk el Kisújbányára. Ez az erdőmélyi község a XVIII. században itt dolgozó üvegkészítők otthona volt, emléküket egy rekonstruált olvasztókemence – huta – őrzi.

A környék fejlesztésére 162,9 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Pécsvárad Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal alkotta konzorcium. TOP-1.2.1-15 kódszámú, „Zengő kincse – A Zengő hegy ökoturisztikai fejlesztése” című projekt két legfontosabb beruházása a Zengő-kilátó és egy turisztikai látogatóközpont építése a Pécsvárad melletti Dombay-tónál. A projekt ráirányítja a figyelmet Kelet-Mecsek bármely évszakban tartalmas programot kínáló szépségeire. Csak egy jó bakancsra, egy hátizsákra és egy térképre van szükség és nekivághatunk ennek a sok titkot rejtő, vadregényes tájnak.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2020. szeptember 28.

A Web-oldalon található cikkek és fotók ingyenesen és szabadon felhasználhatók, de kizárólag az Objektív Hírügynökség, mint hírforrás feltüntetésével.
hirdetés