Biztonságosabb sztrádakapcsolatok szüntetik meg a torlódásokat Érdnél és Törökbálintnál

Júniusban megkezdődik az M0-M7 törökbálinti és az M7 autópálya kapacitáshiányos Érd, Iparos úti csomópontjainak átépítése. A beruházásoknak köszönhetően 2016 nyarára megszűnnek az állandó torlódások. A kivitelezés részleteiről Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, T. Mészáros András Érd polgármestere, Elek István Törökbálint polgármestere és Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatón számoltak be 2015. május 29-én, Érden – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.



Az M7 autópálya érdi csomópontja kapacitáshiányos: a reggeli csúcsban a pályára Budapest felé felhajtó forgalomban a helyközi autóbuszok számára is jelentős időveszteséget okozó torlódások keletkeznek Érd Parkváros központjában. Délután pedig az Érdre lehajtó forgalom okoz rendszeres torlódásokat az M7 autópályán, esetenként a forgalmi sávban is. A beruházás során a reggeli csúcsidőben az Érdről Budapestre, a délutáni csúcsidőben pedig Budapestről Érdre haladó forgalom előnyét biztosító forgalomszabályozást alakítanak ki. A kivitelezés keretében négy összehangolt jelzőlámpás és egy kiemelt sarokirányos körforgalmú csomópont épül, az Iparos út az M7 autópálya és a Törökbálinti út között 2x2 forgalmi sávra bővül.

Az elmúlt években hétköznap reggelenként Törökbálinton jelentősen megnövekedett az átmenő forgalom. A járművek jelentős része Érd felől Törökbálinton keresztül Budapestre vagy Budaörsre tart, a településen keresztül hajt fel az M1-es autópályára, az M1-M7 közös szakaszára. A 8103-as jelű út Törökbálint Kerekdomb városrészének megkerülésével biztosít kapcsolatot az M1 és Budapest felé, becsatlakozva a 8102-es útba. Az átmenő forgalom azonban többnyire a lakóutcákat használja, ezért Törökbálintnál két új összekötő ág épül az M0-M7 autópályák csomópontjában, körforgalmakkal csatlakozva a 8103 j. úthoz. A zajártalom csökkenése érdekében áthelyezik és meghosszabbítják a zajvédő falat, így védve a Dózsa György és Szent István utcák környékének lakóit.

Aradszki András, az NFM energiaügyért felelős államtitkára, országgyűlési képviselő elmondta: A két, külön-külön nettó 1,3 milliárd forintos fejlesztéssel az érdi és törökbálinti csomópontokban megszűnnek a torlódások, jelentősen csökken a balesetveszély. A beruházásokkal a két város összesen több mint 75 ezer lakosának közlekedési lehetőségei és életminősége, az ország egyik legjelentősebb üzleti-logisztikai-kereskedelmi zónájának megközelíthetősége javul. A jobb minőségű Budapest elővárosi sztrádakapcsolatok az átmenő forgalommal is számolva százezrek számára teszik gyorsabbá és biztonságosabbá a közlekedést.

Loppert Dániel a NIF Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette: „Érden a két jelzőlámpás kereszteződést úgy szabályozzák, hogy a mindenkori forgalom függvényében \"tartanak nyitva\" a lámpák. A törökbálinti lehajtónál a 8103. jelű úton június elejétől folyamatosan lehet számítani forgalomkorlátozásra, június második felétől várhatóan július végéig napközben félpályás jelzőőrös forgalomirányítás lesz. Érden június folyamán szakaszos forgalom- és sebességkorlátozások lesznek az Iparos úton és a Törökbálinti út Iparos úti torkolatában. Júliusban a kivitelező lezárja az M7 autópálya Érdről Balaton felé vezető, valamint a Balatontól Érd felé vezető csomóponti ágát, ebben az időszakban érdemes lesz a tárnoki csomópontot használni terelőútként. Egész nyárra egyirányúsítják Érden az Iparos utat az M7 csomóponti ágainak csatlakozása közötti szakaszon a városközpont irányában. Várhatóan 2016 tavaszán megszűnik a Bem téri buszforduló, a buszok ideiglenesen a Hegesztő utcában állnak meg, végleges helyük a SPAR Magyarország Kft. beruházásában átépülő Aszfaltozó utcában lesz.”

A két fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg, a törökbálinti projekt esetében 85% európai uniós és 15% magyar állami forrás, az érdi projekt esetében 68% európai uniós, 12% magyar állami forrás biztosításával. Az érdi munkálatok finanszírozásához közel 20% magántőkét tesz hozzá területen áruházat létesítő SPAR Magyarország Kft..

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. május 29.

A Web-oldalon található cikkek és fotók ingyenesen és szabadon felhasználhatók, de kizárólag az Objektív Hírügynökség, mint hírforrás feltüntetésével.
hirdetés