A Földművelésügy Minisztérium a szőlészeti-borászati kutatási kapacitások egységes irányítás alá helyezésével és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) szellemi és infrastruktúrális hátterének bevonásával tovább kívánja erősíteni a kutatás-fejlesztési ágazat jelenlétét az agráriumban – mondta Feldman Zsolt az Országos Szőlészeti és Borászati Konferencián, Egerben – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az FM Sajtóiroda.

Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: ahhoz, hogy a hazai agrárkutatásban jól hasznosítható eredmények születhessenek, és ezek új lendületet adhassanak az élelmiszergazdaság fejlesztésének, a kormány átalakította az agrárkutatási rendszert. A mezőgazdasági kutatási intézmények szervezeti struktúrájának egyszerűsítésével és koncentrálásával, a szakmai igényekre reagálni képes intézeti hálózat kialakításával a tárca célja többek között, az európai uniós és a nemzeti források hatékony felhasználása, ezáltal a nemzetközi színvonalú versenyképesség elérése.

Feldman Zsolt emlékeztetett: 2014-ben megkezdte munkáját a NAIK, amely jelenleg mintegy 300 szakember munkájához biztosít kiszámítható, stabil szervezeti és finanszírozási hátteret összesen 186 kutatás-fejlesztési projekttel. Ennek a szervezetnek a része a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, melynek keretében immár három helyen folyik szakmai munka a magyar szőlész-borászati ágazat támogatására, hatékonyságának növelésére. 2015-től a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet is a NAIK részeként erősíti a kutatás-fejlesztés ágazati jelenlétét a kecskeméti és a badacsonyi intézetek munkájához társulva.

A helyettes államtitkár a szőlész-borászati kutatóintézetek ágazati stratégiai feladatai között említette a fajtaérték-kutatás régiós szintű, de intézeti projektként történő megvalósítását, az eredetvédelem keretében a termékleírások elemzését, valamint a szőlőtermesztéshez és a borászathoz kötődő technológiai kutatások megvalósítását. Hozzátette: az agrártárca ehhez minden rendelkezésre álló lehetőséggel és forrással hozzájárul a célok megvalósításához. Kecskeméten 2014 második félévében új laboratórium épült a szőlő mikroszaporítási feladatok ellátására, 2015 második felében pedig két új üvegház létesül Badacsonyban és Cegléden. Kiemelt feladat továbbá a gyorsabb és hatékonyabb vírusdiagnosztikai és vírusmentesítési eljárások kifejlesztése, bevezetése.

A helyettes államtitkár újdonságként kiemelte, hogy a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit kft. létrejöttével egy országos lefedettségű állami társaság fogná össze a szaporítóanyag előállítást és forgalmazást, amely képes lesz nagymértékben és magas minőségben a hazai nemesítésű anyagok piacra juttatni. A társaság - a piaci visszajelzésekre épülően- folyamatosan vissza tudna jelezni a felmerülő igényekről a kutatás és a nemesítés felé. A cég feladatköre továbbá kiegészülne a NAIK kutatási hátterére támaszkodó magas szintű szaktanácsadási tevékenységgel is.

Feldman Zsolt fontosnak nevezte, hogy a szőlész borászati szakma továbbra is hozzáférjen minden olyan támogatáshoz, amelyet az Európai Unió és a nemzeti költségvetés biztosít. Megjegyezte, hogy a 2014-20 közötti közösségi források esetében a kutatás-fejlesztés és az innováció, a génmegőrzés és biológiai alapok megújítása területén cél a rendelkezésre álló források maradéktalan felhasználása.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2015. január 21.