A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. július 4-én öt vasúti mellékvonalon indítja újra a személyforgalmat. A szaktárca döntése alapján első körben a korábban szüneteltetésre ítélt Székesfehérvár-Komárom, Zirc-Veszprém, Pápa-Csorna, Karcag-Tiszafüred és Lajosmizse-Kecskemét szakaszokon, összesen mintegy 210 kilométeren közlekedhetnek ismét vonatok. Az intézkedéssel a kormány a vidék lakosságmegtartó képességét kívánja erősíteni, az érintett térségeket, településeket a gazdaság vérkeringésében tartani – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel a tárca sajtószolgálata.

A változás 53 állomást vagy megállóhelyet érint közvetlenül. A nagyvárosoktól a Kecskemét környéki tanyavilágig 32 település összesen mintegy 350 ezer lakosa választhatja ismét a vasutat uticélja eléréséhez. Az induló menetrendet a tárca a hivatásforgalmi igényekhez (iskolába és munkába járáshoz) igazítja. Kezdetben jellemzően napi négy járatot használhatnak majd az utasok. Ez a szám a decemberi menetrendváltással, az addig lefolytatandó kistérségi egyeztetések nyomán változhat.

A szakminisztérium a forgalomszüneteltetett vonalak lépcsőzetes újranyitását tervezi. Reményeink szerint az idei év végéig további 4-6 viszonylaton lehet ismét vasúti személyszállítás. Az ütemezés a műszaki és személyi lehetőségek (pályaállapot, járművek és vasutasok rendelkezésre állása) függvénye. A rendkívüli esőzések és árvíz okozta károk különösen Észak-Magyarországon nehezítik meg a vonalak újbóli átadását. A Szilvásvárad-Putnok és az Abaújszántó-Hidasnémeti szakaszokon elsőként a szükséges helyreállítási munkákat kell elvégezni.

A MÁV Zrt. feladata, hogy az újraindítás pályavasúti feltételeit és a szükséges járműkapacitást jelentős ráfordítás nélkül, legkésőbb 2010. június 30-ig biztosítsa. A minisztérium számít az érintett önkormányzatok közreműködésére és szerepvállalására az állomásépületek és környezetük rendbetételében és karbantartásában.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szárnyvonalak ügyét a korábbi kormányzati megközelítéssel szemben döntően nem hatékonysági kérdésként kezeli. A takarékossági törekvések nem írhatják felül a társadalmi igényeket. A kormánynak tekintettel kell lennie a vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető körülményekre is. A vidék lakosságmegtartó képessége nem csökkenhet rövid távú szempontok miatt. Az államnak évente 300-350 milliárd forintjába kerülő közösségi közlekedésben a vasúti szárnyvonalak szüneteltetésétől remélt megtakarítás alig néhány milliárd forint.

Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség 2010. június 21.

Gy. Mészáros Ágnes